372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást jelentős értékre,
b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy
b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

A sikkasztás bűncselekmény elkövetési tárgya kizárólag ingó dolog lehet. (1/2005.BJE)

Lopás és sikkasztás elhatárolása:

Sikkasztás esetében az idegen dolgot az elkövetőre rábízták, így az elkövető jogszerűen került a dolog birtokába.

A kölcsönkért felvett összegre sikkasztás nem követhető el, mivel az az átvevő tulajdonába megy át.

Csalás és sikkasztás elhatárolása:

Sikkasztás valósul meg és nem csalás, ha a dolog birtokába jutása jogszerűen történik, az rábízás következményeként kerül hozzá, nem pedig megtévesztés eredményeként.

Nem sikkaszt, hanem csalást valósít meg az, aki az általa eladott – majd megjavított – gépkocsit olyan módon szerzi vissza, hogy a vevőtől kipróbálás végett elkéri, majd azzal a szándékkal, hogy azt eltulajdonítja, elhajt. (BH.1996.412.)

Sikkasztás értékhatárok:

Szabálysértés 0-50.000 forint

Kisebb érték 50.001-500.000 forint

Nagyobb érték 500.001-5.000.000 forint

Jelentős mérték 5.000.001- 50.000.000 forint

Különösen nagy mérték 50.000.001-500.000.00 forint

Különösen jelentős érték 500.000.001-

Bűnszövetség: Btk. 459.§ 2. pont: bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

Közveszély színhely: ha valamely anyag, vagy energia pusztító hatása következtében egy, vagy több meg nem határozott, vagy nagyobb számú meghatározott személy, vagy jelentős értékű dolgok kerülnek veszélybe. Pl: árvíz, földrengés

Üzletszerű: Btk. 459.§ (1) bek. 28.pontja szerint: üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.