Mikor hűtlen kezelés?

Hűtlen kezelést (Btk. 376. §) az követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz.

A sikkasztástól az különbözteti meg, hogy itt nem egy konkrét dolog eltulajdonításáról, hanem a vagyon kezelésével kapcsolatos kötelességszegésről van szó. Egy utólag rossznak bizonyult, de jóhiszemű üzleti döntés önmagában nem bűncselekmény.

Milyen büntetés várható?

• Kisebb vagyoni hátrány (vétség): két évig terjedő szabadságvesztés
• Nagyobb vagyoni hátrány: három évig
• Jelentős vagyoni hátrány: egy évtől öt évig
• Különösen nagy vagyoni hátrány: két évtől nyolc évig
• Különösen jelentős vagyoni hátrány: öt évtől tíz évig
• Gyám vagy gondnok elkövetőnél a tételek egy fokozattal szigorúbbak

Értékhatárok (Btk. 459. §): szabálysértési érték 50 000 Ft-ig; kisebb 50 001–500 000 Ft; nagyobb 500 001–5 000 000 Ft; jelentős 5–50 millió Ft; különösen nagy 50–500 millió Ft; különösen jelentős 500 millió Ft felett. 50 000 Ft-ot meg nem haladó vagyoni hátránynál szabálysértés valósul meg, de az ugyanazon elkövető által egy éven belül elkövetett, együtt elbírált cselekmények hátránya összeadódik (Btk. 462. § (2) c), (4)). A vagyoni hátrány a vagyonban okozott kárt és az elmaradt vagyoni előnyt is magában foglalja (Btk. 459. § (1) 17.). Ha a kötelességszegés nem szándékos, hanem gondatlan, hanyag kezelésről (Btk. 377. §) lehet szó, amely 100 000 Ft-ot meg nem haladó vagyoni hátránynál nem bűncselekmény. Ha a sértett hozzátartozó, az eljárás csak magánindítványra indul. Tevékeny megbánás (Btk. 29. §): az élet, testi épség és egészség elleni, a közlekedési és a vagyon elleni vétségeknél, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntetteknél nem büntethető, aki a vádemelésig beismer, és közvetítői eljárásban a sértett által elfogadott módon jóváteszi a sérelmet; ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntettnél a büntetés korlátlanul enyhíthető. Nem alkalmazható többek között többszörös vagy különös visszaesőnél, bűnszervezetben elkövetésnél, illetve ha a bűncselekmény halált okozott.

Mi történik az eljárásban?

• Feljelentés: gyakran tulajdonostárs, új ügyvezető, felszámoló vagy társasházi közösség teszi.
• Bizonyítás: társasági iratok, taggyűlési határozatok, szerződések, könyvelés, bankszámlák.
• Szakértő: könyvszakértő állapítja meg, keletkezett-e és mekkora vagyoni hátrány.

Mit tegyen most?

• Ne adjon át iratokat, és ne tegyen vallomást, mielőtt a védővel átnézték az ügyet.
• Gyűjtse össze a döntéseket alátámasztó iratokat: határozatokat, felhatalmazásokat, levelezést.
• Ha polgári per is folyik, a két eljárást össze kell hangolni.

Miben segítünk?

• Annak bemutatása, hogy a döntés a megbízás keretein belül, jóhiszeműen született
• A könyvszakértői vélemény vizsgálata, magánszakértő bevonása
• A büntető- és polgári eljárások összehangolása
• Jóvátétel, közvetítői eljárás lehetőségének vizsgálata
• Képviselet a nyomozásban és a bíróság előtt

Gyakran ismételt kérdések

Egy rossz üzleti döntés hűtlen kezelés?

Nem, ha a döntés a jogkörön belül, jóhiszeműen, a cég érdekében született. A kötelességszegést és a vagyoni hátrányt is bizonyítani kell.

Ki tehet feljelentést?

Bárki, de jellemzően a cég, a tulajdonostárs, a felszámoló vagy a társasház. Hozzátartozó sértett esetén magánindítvány szükséges.

Mi a különbség a sikkasztástól?

Sikkasztásnál egy rábízott dolog eltulajdonítása, hűtlen kezelésnél a vagyonkezelési kötelesség megszegésével okozott hátrány a lényeg.

Külföldi állampolgár vagyok. Tudnak segíteni?

Igen. Külföldi állampolgárként joga van tolmácshoz, és kérheti, hogy a hatóság értesítse a konzulátusát. Angol nyelven is segítünk: English version.

---

Hívjon most, éjjel-nappal

Dr. Willi Ildikó: +36 20 987 6967
Dr. Benő László-Tamás: +36 70 379 0245

Iroda: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 4., félemelet 4. (előzetes egyeztetés alapján)

Kapcsolódó oldalak: Letartóztatás és őrizet · Sikkasztás · Költségvetési csalás · A Btk. 376. § szövege