Költségvetési csalást az követ el, aki adó-, járulék- vagy más befizetési kötelezettség, illetve támogatás ügyében megtéveszti a hatóságot, valótlan nyilatkozatot tesz vagy tényt hallgat el, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. Ide tartozik a jogtalanul igénybe vett kedvezmény és a támogatás céltól eltérő felhasználása is – hazai és uniós pénzeknél egyaránt.
Tipikus helyzetek
- fiktív számlázási láncok, „számlagyár”, jogosulatlan áfa-visszaigénylés;
- bevétel eltitkolása, „feketén” foglalkoztatott munkavállalók;
- uniós vagy hazai támogatás elszámolása valótlan iratokkal;
- engedély nélkül előállított vagy forgalmazott jövedéki termék (üzemanyag, alkohol, dohány) forgalmazása;
- cégvezető, aki csak névleges (stróman), de az iratokat ő írta alá.
Mi a büntetés?
| Vagyoni hátrány | Alapeset | Bűnszövetségben vagy üzletszerűen |
|---|---|---|
| jelentős értéket el nem érő | 3 évig | 1–5 év |
| 5 – 50 millió Ft (jelentős) | 1–5 év | 2–8 év |
| 50 – 500 millió Ft (különösen nagy) | 2–8 év | 5–10 év |
| 500 millió Ft felett (különösen jelentős) | 5–10 év | 5–10 év |
Az elszámolási és tájékoztatási kötelezettség megszegése támogatásoknál külön is 3 évig büntethető.
A legfontosabb: a kár megtérítése
Aki az okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti, annak a büntetése korlátlanul enyhíthető. Ez nem alkalmazható bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként elkövetett esetben. A védő ezért már a nyomozás elején felméri, mekkora a valós hátrány, és milyen ütemben téríthető meg.
Mire figyel a védelem?
- A hátrány összege: az adóhatóság és a NAV nyomozói számítása gyakran vitatható; a tételek egyenkénti áttekintése csökkentheti a kategóriát.
- Ki mit tudott? Sok vádlottas ügyben a könyvelő, a tanácsadó vagy a névleges ügyvezető felelőssége lényegesen eltérhet a tényleges irányítóétól.
- Az adóeljárás és a büntetőeljárás összhangja: az adóhatósági ellenőrzésben tett nyilatkozatok később a büntetőügyben is előkerülhetnek, ezért már ott érdemes védővel egyeztetni.
Gyakori kérdések
Adóellenőrzés van a cégemnél. Kell már büntetőügyvéd? Ha nagyobb összegű eltérés merülhet fel, igen – az ellenőrzésből könnyen büntetőeljárás lesz.
Stróman voltam, nem tudtam semmiről. Felelek? Az aláírt iratok miatt gyakran gyanúsítják a névleges vezetőt is; a védelem azt bizonyítja, hogy nem tudott a csalásról, és nem is kellett tudnia.
A törvény szövege
396. § (1) * Aki a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) * (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) * az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(6) * Az (1)–(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) * Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)–(6) bekezdésben meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként követik el.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat –, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is;
c) * a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a költségvetést károsító bűncselekmény.
Eljárás indult Ön vagy hozzátartozója ellen? A védekezés lehetőségeiről és a teendőkről itt olvashat: Költségvetési csalás – védőügyvéd →
A szerzőről: Dr. Benő László-Tamás ügyvéd. Jogi diplomáját 2001-ben szerezte a PPKE Jog- és Államtudományi Karán, 2002 óta dolgozik védőügyvédként, és több mint 4000 büntetőügyben képviselte ügyfeleit. Bemutatkozás →