Európai elfogatóparancs alapján fogták el, vagy elfogatóparancs van Ön ellen? Védőügyvéd 0–24 órában

Két helyzet, két feladat

Magyarországon fogták el egy másik uniós tagállam elfogatóparancsa alapján

Ilyenkor átadási eljárás indul a Fővárosi Törvényszéken. A cél az, hogy a bíróság csak akkor rendelje el az átadást, ha annak minden feltétele fennáll és hogy az átadás – ha elkerülhetetlen – a lehető legkedvezőbb feltételekkel történjen: a specialitás elvének megőrzésével és magyar állampolgárnál a hazai büntetés-végrehajtás biztosításával.

Külföldön él és Magyarországon elfogatóparancsot adtak ki Ön ellen

Gyakori, hogy az elfogatóparancsot azért adják ki, mert a bíróság nem tudta idézni a terheltet, vagy az nem jelent meg a tárgyaláson. Ilyenkor bármely határátlépés vagy közúti ellenőrzés elfogással és hetekig tartó fogva tartással járhat. Megfelelő előkészítéssel ez sokszor elkerülhető: tisztázzuk, melyik bíróság és milyen ügyben adta ki a parancsot és a bírósággal egyeztetve rendezzük a megjelenést, illetve indítványozzuk az elfogatóparancs visszavonását. A törvény szerint az európai elfogatóparancsot vissza kell vonni, ha kibocsátásának oka megszűnt, illetve ha a vádiratban az ügyészség nem indítványozott végrehajtandó szabadságvesztést. Ha az átadásra mégis sor kerül, a külföldön töltött fogva tartást a büntetésbe be kell számítani és a specialitás elve a magyar eljárásban is védi.

Hogyan zajlik az átadási eljárás Magyarországon?

Bíróság elé állítás 72 órán belül. Az elfogott személyt 72 órán belül a Fővárosi Törvényszék elé kell állítani. A tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező; ha nincs meghatalmazott védő, már az elfogás után védőt rendelnek ki és szükség esetén tolmácsot biztosítanak. A terhelt a kibocsátó tagállamban is megbízhat ügyvédet, aki a magyar védővel együttműködhet. Ha a terhelt Magyarországon él és megtagadási ok valószínűsíthető, az őrizet az ügyészség engedélyével mellőzhető.

Hozzájárulás az átadáshoz. A bíróság megkérdezi, hozzájárul-e az átadáshoz. A hozzájárulás nem vonható vissza és az ilyenkor hozott, egyszerűsített átadást elrendelő döntés ellen nincs fellebbezés. A bíróságnak a hozzájárulástól számított 10 napon belül kell döntenie. Aki hozzájárul, elesik attól a lehetőségtől is, hogy a büntetés végrehajtását Magyarország vegye át.

Kényszerintézkedés. A bíróság ideiglenes átadási letartóztatást vagy enyhébb intézkedésként – nyomkövető eszközzel ellenőrzött – ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletet rendelhet el. Ha az európai elfogatóparancs 40 napon belül nem érkezik meg, az ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni. Óvadékra nincs lehetőség, ezért a bűnügyi felügyelet melletti érvelés – lakcím, családi és munkahelyi kötődések igazolása – különösen fontos.

Ha nem járul hozzá. A végleges döntést főszabályként az elfogástól számított 60 napon belül kell meghozni, ez kivételesen 30 nappal meghosszabbítható. A végzés elleni fellebbezést azonnal be kell jelenteni; arról a Fővárosi Ítélőtábla tanácsülésen dönt. A fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

Átadás. A terheltet legkésőbb a döntés véglegessé válásától számított 10 napon belül át kell adni. Különös méltánylást érdemlő emberiességi okból – például ha az átadás a terhelt életét vagy egészségét veszélyeztetné – a bíróság az átadást ideiglenesen elhalaszthatja.

A specialitás (különösség) elve – amit az átadás előtt tudni kell

Az átadott személy ellen a kibocsátó államban főszabályként csak azért a cselekményért lehet eljárást folytatni, ítéletet hozni vagy a szabadságától megfosztani, amelyért átadták. Az átadást megelőzően elkövetett más bűncselekmény miatt – a kivételeket leszámítva – nem.

• Az átadáshoz való hozzájárulás és a specialitás elvéről való lemondás két külön nyilatkozat. A bíróság mindkettőt jegyzőkönyvbe veszi. Aki lemond a specialitás elvéről, az ellen a kibocsátó állam más, korábbi ügyekben is eljárhat. Ezért erről soha ne nyilatkozzon automatikusan, a védővel való egyeztetés nélkül.
• Kivételek: a védelem megszűnik például akkor, ha az átadott személy a végleges szabadulása után 45 napon belül nem hagyja el a kibocsátó államot, bár megtehetné, vagy elhagyása után oda visszatér; ha a cselekmény szabadságelvonással nem büntethető; vagy ha a végrehajtó állam bírósága utóbb hozzájárul a további eljáráshoz.
• Továbbátadás: az átadott személy egy harmadik államnak való továbbátadásához főszabályként szintén a végrehajtó állam hozzájárulása szükséges.
• Ha nem mondott le a specialitás elvéről, a kibocsátó állam egy másik, az átadás előtt elkövetett bűncselekmény miatt csak a Fővárosi Törvényszék hozzájárulásával járhat el. A bíróság csak akkor járul hozzá, ha az a bűncselekmény önmagában is átadási kötelezettséget vonna maga után és a magyar állampolgárt megillető visszaszállítási garanciát ilyenkor is megköveteli.
• A specialitás elve akkor is véd, ha Magyarország kéri egy személy átadását egy másik tagállamtól: a magyar eljárás is az átadás tárgyát képező cselekményekre korlátozódik.

Mikor tagadható meg az átadás?

A törvény kötelező és mérlegelhető megtagadási okokat ismer. Ezek közül a leggyakoribbak:

• ugyanazért a cselekményért már jogerős határozat született (a kétszeres eljárás tilalma),
• ugyanazért a cselekményért Magyarországon is eljárás folyik, vagy azt a magyar hatóság megszüntette,
• a cselekmény Magyarország joghatósága alá is tartozik és elévült vagy közkegyelem alá esik,
• a terhelt a magyar jog szerint gyermekkorú,
• a cselekmény a magyar jog szerint nem bűncselekmény (a jogszabályban felsorolt súlyos bűncselekmény-kategóriák kivételével),
• távollétében hozott ítélet végrehajtását kérik és a törvényben előírt garanciák hiányoznak,
• a cselekményt egészben vagy részben Magyarországon követték el,
• az átadás súlyosan sértené a terheltet megillető alapvető jogokat.

Magyar állampolgár, illetve Magyarországon lakcímmel rendelkező uniós állampolgár: ha az elfogatóparancsot eljárás lefolytatására adták ki, az átadás csak akkor rendelhető el, ha a kibocsátó állam garantálja, hogy elítélés esetén a terheltet kérésére a büntetés letöltésére visszaszállítják Magyarországra – ennek hiánya kötelező megtagadási ok. Ha szabadságvesztés végrehajtására adták ki, a bíróság megállapíthatja, hogy az átadásnak akadálya van és a büntetést Magyarország veszi át, feltéve, hogy a terhelt nem járult hozzá az átadáshoz.

Referencia

Dr. Benő László-Tamás pályája során több mint 140 átadási ügyben látta el a védelmet, többek között egy nagy nyilvánosságot kapott párizsi emberölési ügy francia gyanúsítottjának védelmét az európai elfogatóparancs alapján indult budapesti átadási eljárásban (2022). A nemzetközi sajtóban (AFP-tudósítás): Europe 1 · Malay Mail · Actu17

Miben segítünk azonnal?

• Kapcsolatfelvétel a fogvatartott ügyféllel és a Fővárosi Törvényszékkel
• Jelenlét a 72 órán belüli bírósági ülésen
• Tanácsadás a hozzájárulásról és a specialitás elvéről, mielőtt nyilatkozna
• Érvelés ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet mellett
• A megtagadási okok és a magyar állampolgárt megillető garanciák érvényesítése, fellebbezés
• Külföldön élő ügyfélnél: a magyar elfogatóparancs hátterének felderítése, visszavonásának indítványozása, a megjelenés megszervezése
• Folyamatos tájékoztatás a család felé, magyarul, angolul és románul

Gyakran ismételt kérdések

Meddig tarthat az átadási eljárás?

Ha hozzájárul az átadáshoz, a bíróság 10 napon belül dönt. Hozzájárulás nélkül főszabályként 60 nap, amely kivételesen 30 nappal meghosszabbítható. A jogerős döntés után az átadás rövid határidőn belül megtörténik.

Érdemes hozzájárulni az átadáshoz?

Ez az ügytől függ. A hozzájárulás gyorsítja az eljárást, de nem vonható vissza, utána nincs fellebbezés és kizárja, hogy a büntetés végrehajtását Magyarország vegye át. Ha megtagadási ok vagy garancia merülhet fel, a hozzájárulás hátrányos lehet. Csak a védővel való egyeztetés után nyilatkozzon.

Mi a specialitás elve?

Az a szabály, hogy az átadott személy ellen a kibocsátó államban főszabályként csak azért a cselekményért lehet eljárni, amelyért átadták. Az elvről le lehet mondani, de ez lehetővé teszi, hogy más, korábbi ügyekben is eljárjanak Ön ellen, ezért a lemondás komoly következményekkel jár.

Átadhatnak-e magyar állampolgárt?

Igen, de garanciákkal. Eljárás lefolytatására kiadott elfogatóparancsnál az átadás feltétele, hogy a kibocsátó állam garantálja a visszaszállítást a büntetés magyarországi letöltésére. Büntetés végrehajtására kiadott parancsnál a bíróság megállapíthatja, hogy az átadásnak akadálya van és a büntetést Magyarországon hajtják végre – ha a terhelt nem járult hozzá az átadáshoz. Ugyanez vonatkozik a Magyarországon lakcímmel rendelkező uniós állampolgárokra is.

Külföldön élek és Magyarországon elfogatóparancs van ellenem. Mit tegyek?

Ne utazzon addig, amíg nem tisztáztuk, melyik bíróság és milyen ügyben adta ki az elfogatóparancsot. Sok esetben a bírósággal egyeztetve rendezhető a megjelenés és indítványozható az elfogatóparancs visszavonása.

Beszélnek idegen nyelven?

Igen, angolul és románul is tartjuk a kapcsolatot az ügyféllel és a családjával.

---

Hívjon most, éjjel-nappal

Dr. Benő László-Tamás: +36 70 379 0245

Iroda: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 4., félemelet 4. (előzetes egyeztetés alapján)

Kapcsolódó oldalak: Európai elfogatóparancs – kérdések és válaszok · Őrizet, letartóztatás · Kiemelt szakterületeink · Büntetőjogi kisokos