Ha Önt vagy hozzátartozóját egy másik uniós tagállam európai elfogatóparancsa alapján fogták el Magyarországon, napokon belül olyan döntéseket kell meghozni, amelyek később már nem változtathatók meg. Az alábbiakban kérdés-válasz formában, a jogszabályhelyek megjelölésével összefoglaljuk, hogyan zajlik az átadási eljárás és mire kell figyelni. A cikk a 2012. évi CLXXX. törvény (az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről, a továbbiakban: Eubü. tv.) szabályain alapul.
Röviden: a legfontosabb tudnivalók
- Az ügyben kizárólag a Fővárosi Törvényszék jár el, az elfogástól számított 72 órán belül tárgyalást tart; a védő részvétele kötelező.
- Az átadásba való beleegyezés és a specialitás szabályáról való lemondás két külön nyilatkozat és egyik sem vonható vissza.
- Beleegyezés esetén a bíróság 10 napon belül dönt és a döntés ellen nincs fellebbezés; beleegyezés nélkül a határidő 60 nap, amely 30 nappal meghosszabbítható.
- A bíróság határozata elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
- Magyar állampolgárt és Magyarországon lakcímmel rendelkező uniós állampolgárt eljárás lefolytatására csak visszaszállítási garanciával lehet átadni; büntetés végrehajtására kiadott elfogatóparancsnál a büntetés Magyarországon is végrehajtható – de csak akkor, ha a terhelt nem egyezett bele az átadásba.
- Az átadásra a döntés véglegessé válásától számított 10 napon belül sor kerül.
Alapok
Mi az európai elfogatóparancs?
Egy uniós tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott határozat, amely alapján egy másik tagállam elfogja és átadja a keresett személyt (a terheltet) büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából. A klasszikus kiadatáshoz képest gyorsabb, bíróságok közötti eljárás, amelyben a politikai (miniszteri) mérlegelésnek nincs helye.
Milyen bűncselekmény miatt lehet valakit átadni?
Büntetőeljárás céljából akkor, ha a kibocsátó tagállam joga szerint a bűncselekmény büntetési tételének felső határa legalább tizenkét havi szabadságvesztés; büntetés végrehajtása céljából akkor, ha a terheltet jogerősen legalább négy hónapi szabadságvesztésre ítélték (Eubü. tv. 3. § (1) bek.). Ha az elfogatóparancs több bűncselekményre vonatkozik és ezek közül legalább egy eléri a tizenkét hónapos határt, az átadás a többire is engedélyezhető, ha azok a magyar jog szerint is bűncselekmények (3. § (4) bek.).
Vizsgálja-e a bíróság, hogy a cselekmény Magyarországon is bűncselekmény-e?
Főszabályként igen: ez a kettős büntethetőség követelménye (3. § (3) bek.). Kivétel a törvény 1. számú mellékletében felsorolt bűncselekményfajták köre (például szervezett bűnözés, terrorizmus, emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, csalás, pénzmosás, emberölés, súlyos testi sértés, rablás) – ezeknél, ha a kibocsátó állam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább három év, a kettős büntethetőséget nem vizsgálják (3. § (2)–(3) bek.). Adó-, vám- és devizaügyekben az átadás nem tagadható meg azon az alapon, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót vagy szabályt (3. § (5) bek.).
Melyik bíróság jár el?
Az átadási eljárásban kizárólag a Fővárosi Törvényszék jár el, egyesbíróként. Határozata ellen – ha a törvény nem zárja ki – fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla tanácsülésen bírál el (4. §).
Az elfogás és az első 72 óra
Mi történik az elfogás után?
Az elfogott terhelt őrizetét el kell rendelni és bíróság elé kell állítani; az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat (7. § (1) bek.). Ugyanez a helyzet akkor is, ha a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tartalmazza a törvényben felsorolt adatokat, mert az ilyen jelzés egyenértékű az európai elfogatóparanccsal (7. § (6)–(7) bek.). A rendőrség a jelzés tartalmáról tájékoztatja a terheltet, erről jegyzőkönyv készül és a védőt is értesíteni kell (7. § (3) bek.).
Lesz védőm, ha nem tudok ügyvédet hívni?
Igen. Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője, az őrizetet foganatosító szerv az elfogás után haladéktalanul védőt rendel ki (7. § (2) bek.), a tárgyaláson pedig az ügyész és a védő részvétele kötelező (8. § (4) bek.). Az ügy tétje miatt mégis érdemes minél előbb meghatalmazott védőt megbízni – ezt hozzátartozó is megteheti –, mert a legfontosabb nyilatkozatokat már az első tárgyaláson meg kell tenni.
Megbízhatok ügyvédet az elfogatóparancsot kibocsátó országban is?
Igen. A rendőrség köteles tájékoztatni arról, hogy a kibocsátó tagállamban is megbízhat ügyvédet és ehhez az ottani hatóságtól segítséget kérhet. A külföldi ügyvéd felveheti a kapcsolatot a magyar védővel és információkkal segítheti a védelmet (7. § (4) bek.). Ez különösen fontos a megtagadási okok és a garanciák szempontjából, mert ezek gyakran a kibocsátó állam eljárásának részleteitől függnek.
Elkerülhető az őrizet?
Az ügyészség engedélyével az őrizet mellőzhető vagy megszüntethető, ha a terhelt Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel rendelkezik, a körülményei alapján a tárgyaláson való jelenléte őrizet nélkül is biztosítható és a rendelkezésre álló adatok alapján megtagadási ok valószínűsíthető (7. § (4a) bek.). Ha pedig minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az elfogott személy nem azonos a keresettel, az őrizetet azonnal meg kell szüntetni (7. § (5) bek.).
Mi van, ha nem beszélek magyarul?
A rendőrségi tájékoztatás tolmács közreműködésével történik (7. § (3) bek.) és a bíróság a tárgyalásra is tolmácsot rendel ki (8. § (4) bek.). Az európai elfogatóparancsnak főszabályként magyar nyelven kell rendelkezésre állnia; egyes tagállamok angol, francia vagy német nyelvű elfogatóparancsot is küldhetnek (3. § (6) bek.).
A tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken
Mi történik a tárgyaláson?
A bíróság ismerteti az európai elfogatóparancsot, majd az ügyész az indítványát. Ezt követően a bíróság megállapítja a terhelt személyazonosságát, tájékoztatja az eljárás lényegéről és jogairól, az egyszerűsített átadás lehetőségéről és jogkövetkezményeiről, valamint a specialitás szabályáról, majd a figyelmeztetések után kihallgatja (8. § (5) bek.). Ha a terhelt vallomást tesz, elsősorban az átadás feltételeit befolyásoló körülményekről kérdezik (8. § (6) bek.).
Milyen nyilatkozatokat kell tennem?
A bíróság két kérdésben nyilatkoztatja a terheltet: beleegyezik-e az átadásába és lemond-e a specialitás szabályának alkalmazásáról (8. § (7) bek.). Egyik nyilatkozat sem vonható vissza (8. § (8) bek.). Ezért ezekről csak a védővel való alapos egyeztetés után szabad dönteni.
Beleegyezés: az egyszerűsített átadás
Mit jelent, ha beleegyezem az átadásba?
Ha a terhelt beleegyezik és az átadás feltételei fennállnak, a bíróság elrendeli az átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását (18. § (1) bek.). Erről a beleegyezéstől számított 10 napon belül dönt (18. § (3) bek.), akár még az európai elfogatóparancs megérkezése előtt is (18. § (2) bek.). A határidő kivételesen – például a kibocsátó állam garanciájának beszerzése miatt – legfeljebb 10 nappal meghosszabbítható (18. § (4) bek.).
Mit veszítek a beleegyezéssel?
Hármat. Először: a beleegyezés nem vonható vissza (8. § (8) bek.). Másodszor: az egyszerűsített átadást elrendelő végzés ellen nincs fellebbezés (18. § (5) bek.). Harmadszor: ha az elfogatóparancsot büntetés végrehajtására bocsátották ki, beleegyezés esetén nem alkalmazható az a szabály, amely szerint a bíróság az átadás akadályát állapítja meg és a büntetés végrehajtását Magyarország veszi át (5. § (4a) bek.). A beleegyezés tehát gyorsítja az eljárást és rövidíti a fogva tartást, de elzárja a védekezés több lehetőségét is.
Mikor lehet mégis észszerű a beleegyezés?
Ha nincs reális megtagadási ok, a terhelt a kibocsátó államban szeretne mielőbb védekezni és a hosszabb magyarországi fogva tartás csak késleltetné az ottani eljárást. Ilyenkor is érdemes a beleegyezést a specialitás szabályáról való lemondástól külön kezelni: a beleegyezés nem jelenti a specialitás feladását.
A specialitás szabálya
Mi a specialitás szabálya?
Az a garancia, hogy az átadott személy ellen a kibocsátó tagállamban főszabályként csak azért a bűncselekményért lehet eljárást folytatni, ítéletet hozni vagy szabadságvesztést végrehajtani, amely miatt átadták. Az átadás előtt elkövetett más bűncselekmény miatt csak a végrehajtó állam (Magyarországról való átadásnál a Fővárosi Törvényszék) hozzájárulásával lehet eljárni. A bíróság a tárgyaláson köteles tájékoztatni a terheltet a szabályról és annak alkalmazhatóságáról (8. § (5) bek. b) pont).
Mi történik, ha lemondok a specialitás szabályáról?
A lemondás visszavonhatatlan (8. § (8) bek.) és lehetővé teszi, hogy a kibocsátó állam az átadás előtt elkövetett más bűncselekmények miatt is eljárjon, külön magyar bírósági hozzájárulás nélkül. Ha a terhelt ellen a kibocsátó államban más ügyek is folyhatnak, a lemondás súlyos következményekkel járhat. Ezért soha ne nyilatkozzon erről automatikusan.
Mikor szűnik meg a specialitás védelme?
A törvény a Magyarországra átadott személyekre részletesen felsorolja a kivételeket (30. § (2) bek.) és ezek az uniós szabályozás miatt a többi tagállamban is hasonlóak. A védelem nem érvényesül, ha az átadott személy a végleges szabadon bocsátását követő 45 napon belül nem hagyja el az ország területét, bár megtehetné, vagy elhagyása után visszatér; ha a bűncselekmény szabadságvesztéssel, elzárással vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem büntethető; ha az eljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedésre; ha csak szabadságelvonással nem járó büntetés, például pénzbüntetés szabható ki; ha a személy az átadási eljárásban vagy az átadása után lemondott a specialitás szabályáról; illetve ha az átadó állam bírósága hozzájárul a további eljáráshoz.
Le lehet mondani a specialitásról az átadás után is?
Igen, meghatározott cselekmények tekintetében. Magyarországra történt átadás esetén a lemondó nyilatkozatot az európai elfogatóparancs kibocsátására jogosult bíróság előtt kell megtenni, jegyzőkönyvbe kell venni és abból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az érintett önként és a következmények teljes tudatában tette; a nyilatkozathoz védőt vehet igénybe (30. § (2) bek. f) pont, (3) bek.). Ilyen nyilatkozatot csak akkor érdemes tenni, ha az ügyek együttes elbírálása a terhelt érdekét szolgálja – például összbüntetés vagy egyetlen eljárás miatt.
Ha nem mondok le, később más ügyben is eljárhatnak ellenem?
Csak a Fővárosi Törvényszék hozzájárulásával. A kibocsátó állam újabb európai elfogatóparancsot vagy hozzájárulás iránti kérelmet küldhet, a bíróság pedig csak akkor járul hozzá, ha az új bűncselekmény önmagában is átadási kötelezettséget vonna maga után; a magyar állampolgárt, illetve a Magyarországon lakcímmel rendelkező uniós állampolgárt megillető visszaszállítási garanciát ilyenkor is meg kell követelni. A bíróság az ügyiratok alapján, a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt, a döntés ellen nincs fellebbezés (21. § (1)–(3) bek.).
Átadhatnak tovább egy harmadik országnak?
Ha a terhelt nem mondott le a specialitás szabályáról, a további átadáshoz vagy kiadatáshoz – akár másik tagállamnak, akár harmadik országnak – szintén a Fővárosi Törvényszék hozzájárulása szükséges; harmadik ország esetén a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti kiadatási feltételeknek is teljesülniük kell (21. § (4) bek.). Ha egyszerre több tagállam bocsátott ki elfogatóparancsot, a bíróság dönt arról, melyik alapján történjen az átadás és a további átadáshoz előzetesen is hozzájárulhat (6. § (1)–(2) bek.). Fordított irányban, a Magyarországra átadott személyt Magyarország az átadó állam hozzájárulása nélkül csak kivételesen adhatja tovább egy harmadik tagállamnak – például ha a terhelt bíróság előtt, jegyzőkönyvben, önkéntesen beleegyezik –, harmadik országnak pedig az átadó állam hozzájárulása nélkül nem adhatja ki (31. §).
Kényszerintézkedések az eljárás alatt
Mi az ideiglenes átadási letartóztatás?
Ha a bíróság nem talál megtagadási okot, de az átadásról még nem lehet dönteni – jellemzően mert az elfogatóparancs vagy szükséges kiegészítő információ még nem érkezett meg –, az elfogatóparancs végrehajtásának biztosítására elrendeli a terhelt ideiglenes átadási letartóztatását (9. § (1) bek.). Ez az átadási letartóztatás elrendeléséig tart (9. § (2) bek.). Ha az európai elfogatóparancs az elrendeléstől számított 40 napon belül nem érkezik meg, az ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni (9. § (4) bek.).
Kérhetek enyhébb intézkedést, például házi őrizetet?
Igen. Az ideiglenes átadási letartóztatás helyett ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet is elrendelhető, ha a cél enyhébb intézkedéssel is biztosítható – a bíróság különösen a terhelt személyi és családi körülményeit, a bűncselekmény jellegét, a várható büntetést és az elfogás körülményeit veszi figyelembe (9/A. § (1) bek.). A felügyelet betartását a rendőrség nyomkövető eszközzel ellenőrzi; óvadéknak nincs helye (9/A. § (2) bek.). A szabályok megszegése vagy az idézés ellenére való meg nem jelenés őrizetet, majd ideiglenes átadási letartóztatást von maga után (9/A. § (4)–(5) bek.). A védőnek ezért a lakhatást, a családi és munkahelyi kötődéseket már az első tárgyalásra dokumentálnia kell.
Mi az átadási letartóztatás?
Ha a bíróság az átadást elrendeli, egyúttal elrendeli az átadási letartóztatást is, amely az átadásig tart; helyette más kényszerintézkedés nem alkalmazható (13. § (1) bek., 14. §).
Mi történik, ha Magyarországon már más ügyben is fogva tartanak?
Ha a terhelt magyar eljárásban letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést tölt, az ideiglenes átadási vagy átadási letartóztatást ennek befejezése után kell foganatba venni (9/B. §, 17. §), a bíróság pedig az átadás végrehajtását elhalasztja (22. § (2) bek.). Az elhalasztás indokoltságát a bíróság rendszeresen felülvizsgálja és legkésőbb egy év elteltével elrendeli az átadás végrehajtását (22. § (5)–(9) bek.). Az elhalasztás idejére a kibocsátó állammal kötött megállapodás alapján ideiglenes átadásra vagy ideiglenes átszállításra is sor kerülhet (23. §, 23/A. §).
Mikor tagadható meg az átadás?
Melyek a kötelező megtagadási okok?
A bíróság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását (5. § (1) bek.), ha:
- a bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik és közkegyelem terjed ki rá,
- ugyanazért a cselekményért egy tagállamban már olyan határozatot hoztak, amely kizárja az újabb eljárást, vagy a büntetést már végrehajtották, végrehajtása folyamatban van, illetve az nem hajtható végre (a kétszeres eljárás tilalma),
- a terhelt gyermekkor miatt nem büntethető,
- a kettős büntethetőséget vizsgálni kell és a cselekmény a magyar jog szerint nem bűncselekmény,
- a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországon lakcímmel rendelkező uniós állampolgár és a kibocsátó állam nem ad megfelelő garanciát arra, hogy elítélése esetén kérésére a büntetés végrehajtására visszaszállítják Magyarországra,
- a végrehajtás súlyosan sértené a terhelt nemzetközi szerződésben vagy uniós jogban rögzített alapvető jogait – ideértve azt az esetet is, ha a parancsot olyan állam bocsátotta ki, ahonnan a menekültként elismert terhelt elmenekült (5. § (1a) bek.).
Melyek a mérlegelhető megtagadási okok?
A bíróság megtagadhatja a végrehajtást (5. § (2) bek.), ha:
- ugyanazért a cselekményért Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban,
- a magyar hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette,
- a bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik és a magyar jog szerint elévült,
- a terheltet egy harmadik államban ugyanazért a cselekményért jogerősen felmentették vagy elítélték és a büntetést végrehajtották, végrehajtása folyamatban van, vagy az nem hajtható végre,
- a bűncselekményt egészben vagy részben Magyarországon követték el.
A folyamatban lévő magyar eljárás és a magyarországi elkövetési hely nem lehet megtagadási ok, ha az ügyben Magyarország részvételével közös nyomozócsoport működik és az elfogatóparancsot ennek megállapodása alapján bocsátották ki (5. § (8) bek.).
Mi a helyzet, ha magyar állampolgár vagyok és büntetés végrehajtására kérnek?
Ha az elfogatóparancsot szabadságvesztés végrehajtására bocsátották ki, nincs más megtagadási ok és a büntetés végrehajtásának Magyarország általi átvétele feltételei fennállnak, a bíróság megállapítja, hogy az átadásnak akadálya van (5. § (3) bek.); ilyenkor a büntetést Magyarországon hajtják végre. Ehhez szükség esetén a miniszter vizsgálja a beilleszkedési feltételeket (5. § (4) bek.). Ez a lehetőség azonban megszűnik, ha a terhelt beleegyezik az átadásba (5. § (4a) bek.).
Távollétemben ítéltek el. Átadhatnak?
A bíróság megtagadhatja a távollétben hozott határozat végrehajtására kibocsátott elfogatóparancs végrehajtását (5. § (5) bek.), kivéve, ha a terheltet szabályszerűen idézték és tudott a tárgyalásról; ha a tárgyaláson az általa megbízott vagy kirendelt és el nem utasított védő eljárt; ha a határozatot kézbesítették és nem élt jogorvoslattal; vagy ha a kibocsátó állam vállalja, hogy átadás után haladéktalanul kézbesíti a határozatot és tájékoztat a jogorvoslatról (5. § (6) bek.). Az utóbbi esetben a terhelt kérheti, hogy az ítéletet már az átadás előtt megkapja (5. § (7) bek.). Ha a kivételek egyike sem áll fenn, a bíróság akkor tagadja meg az átadást, ha az a védelemhez való jog sérelmével járna (5. § (6a) bek.).
Ha a bíróság megtagadta az átadást, elfoghatnak újra?
A megtagadás után a Fővárosi Törvényszék kezdeményezi, hogy a SIRENE Irodánál a Schengeni Információs Rendszerben az elfogatóparancshoz kapcsolódó figyelmeztető jelzéshez megjelölést helyezzenek el (24/A. § (1) bek.). A megjelölés azt jelzi, hogy a jelzés alapján Magyarországon nem kell intézkedni, így ugyanazon jelzés alapján itt nem fogják újra elfogni. A jelzés azonban a többi tagállamban továbbra is élhet, ezért külföldi utazás előtt érdemes a védővel egyeztetni.
Döntés, fellebbezés, határidők
Mennyi ideig tarthat az eljárás?
Beleegyezés esetén a bíróság 10 napon belül dönt (18. § (3) bek.). Beleegyezés nélkül az átadásról szóló végzésnek az elfogástól számított 60 napon belül véglegessé kell válnia; kivételes esetben a bíróság a kibocsátó állam tájékoztatása mellett további 30 nappal meghosszabbítja a határidőt, ennek elmulasztása esetén az Eurojustot is tájékoztatni kell (16. §).
Hogyan lehet fellebbezni és mit ér a fellebbezés?
A tárgyaláson kihirdetett határozat ellen az ügyész, a terhelt és a védő nyomban, a kihirdetéskor jelentheti be a fellebbezést (13. § (3) bek.). A Fővárosi Törvényszék az iratokat három napon belül felterjeszti a Fővárosi Ítélőtáblához (13. § (4) bek.), amely tanácsülésen dönt. A fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya (4. §). Az egyszerűsített átadás elleni fellebbezés pedig ki van zárva (18. § (5) bek.).
Mikor szűnik meg az eljárás?
A bíróság megszünteti az átadási eljárást, ha az elfogott személy nem azonos a keresettel, ha a terhelt tartózkodási helye ismeretlenné vált, ha az átadási letartóztatás a határidők elmulasztása miatt megszűnt, vagy ha a kibocsátó állam visszavonta az elfogatóparancsot (15. § (1) bek.).
Az átadás végrehajtása
Mikor adnak át?
Az átadásnak az érintett hatóságok megállapodása szerinti legkorábbi időpontban, legkésőbb a végzés véglegessé válásától számított 10 napon belül meg kell történnie (20. § (3)–(4) bek.). Ha ez elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, új időpontot kell egyeztetni és az azt követő 10 napon belül kell átadni (20. § (5) bek.). Ha az átadásra a határidőkön belül nem kerül sor, az átadási letartóztatás megszűnik (20. § (7) bek.).
Elhalasztható-e az átadás?
Igen. Különös méltánylást érdemlő emberiességi okból – különösen, ha az átadás a terhelt életét vagy egészségét veszélyeztetné – a bíróság az átadást ideiglenesen elhalaszthatja (20. § (6) bek.). Elhalasztható akkor is, ha a terhelt ellen Magyarországon büntetőeljárás folyik, vagy más ügyben kiszabott büntetését kell végrehajtani (22. § (1) bek.).
Megnézhetem az iratokat?
Igen. A terhelt és a védője írásbeli indítványra az eljárás bármely szakaszában betekinthet az igazságügyi miniszter kezelésében lévő ügyiratokba és azokról másolatot kérhet; az első másolat díjtalan (2/A. §, 2/B. § a) pont).
Ha Magyarország bocsátotta ki az elfogatóparancsot – például mert külföldön él
Ez a fordított helyzet: Magyarország a kibocsátó állam, a terhelt pedig egy másik tagállamban él vagy tartózkodik. Bármely határátlépés vagy közúti ellenőrzés elfogással és hetekig tartó fogva tartással járhat egy másik tagállamban, ezért ezeket az ügyeket érdemes még az elfogás előtt rendezni.
Mikor bocsáthat ki a magyar bíróság európai elfogatóparancsot?
Csak akkor, ha a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja és már van – vagy egyidejűleg kibocsátanak – Magyarország területére kiterjedő hatályú elfogatóparancsot (25. § (1) bek.). Büntetőeljárás céljából akkor, ha a Btk. szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi szabadságvesztés; ha az ítéletet már meghozták, akkor, ha a kiszabott büntetés legalább négy hónap (25. § (2) bek.). Vádemelés után csak akkor, ha az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására vagy javítóintézeti nevelésre tett indítványt (25. § (3) bek.). Ha a terhelt külföldön már fogva van, csak akkor, ha a részvétele jogsegélykérelemmel nem biztosítható megfelelően (25. § (3a) bek.).
Ki bocsátja ki?
Vádemelés előtt a nyomozási bíró, jogerős szabadságvesztés végrehajtásához a büntetés-végrehajtási bíró, egyébként az eljáró bíróság (25. § (4) bek.).
Visszavonható-e az elfogatóparancs?
Igen és bizonyos esetekben vissza is kell vonni. A kibocsátás okának megszűnésekor haladéktalanul vissza kell vonni; vádemelés előtt a bíróság hivatalból is visszavonhatja; és ha a vádiratban az ügyészség nem indítványozott végrehajtandó szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést, kötelező visszavonni (25. § (9) bek.). A gyakorlatban a védő ezért azt vizsgálja először, fennállnak-e még a kibocsátás feltételei és ha nem, indítványozza a visszavonást – sok esetben a terhelt önkéntes megjelenésének megszervezésével együtt. Ha viszont a terheltet már elfogták és a feltételek fennállnak, az elfogatóparancsot csak az átadás után lehet visszavonni.
Lesz védőm, ha külföldön fognak el?
Igen. Az elfogásról szóló értesítés után a magyar eljáró hatóság haladéktalanul védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője és a védő elérhetőségét a végrehajtó állam hatóságával is közlik (26. § (2) bek.). Ennél jobb, ha a terhelt már előre meghatalmazott védővel rendelkezik Magyarországon, aki a külföldi átadási eljárásban eljáró ügyvéddel is együttműködik.
Beszámítják a külföldön töltött fogva tartást?
Igen. Az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredő külföldi fogva tartás teljes időtartamát be kell számítani a Magyarországon kiszabott büntetésbe, a Btk. előzetes fogvatartásra és bűnügyi felügyeletre vonatkozó szabályai szerint (28. §).
Ha Magyarországra átadtak, védi-e a specialitás?
Igen. A Magyarországra átadott személy ellen az átadás előtt elkövetett más bűncselekmény miatt nem indítható eljárás, nem ítélhető el és szabadságától sem fosztható meg (30. § (1) bek.) – a fentebb ismertetett kivételekkel.
Hogyan segítünk?
- Az elfogás után azonnal felvesszük a kapcsolatot a fogvatartott ügyféllel és a Fővárosi Törvényszékkel.
- Részt veszünk a 72 órán belüli tárgyaláson és még a nyilatkozatok előtt tanácsot adunk a beleegyezésről és a specialitás szabályáról.
- Felkutatjuk a megtagadási okokat és szükség esetén kiegészítő információt vagy garanciát kérünk a kibocsátó államtól.
- Ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletet indítványozunk a letartóztatás helyett.
- Együttműködünk a kibocsátó államban megbízott ügyvéddel.
- Külföldön élő ügyfeleinknél rendezzük a magyar elfogatóparancs hátterét.
- A családot folyamatosan tájékoztatjuk, magyarul, angolul és románul.
Referencia: Dr. Benő László-Tamás pályája során több mint 140 átadási ügyben látta el a védelmet, többek között egy nagy nyilvánosságot kapott párizsi emberölési ügy francia gyanúsítottjának védelmét az európai elfogatóparancs alapján indult budapesti átadási eljárásban (2022). A nemzetközi sajtóban (AFP-tudósítás): Europe 1 · Malay Mail · Actu17
Európai elfogatóparancs alapján fogták el Önt vagy hozzátartozóját? A beleegyezésről és a specialitás szabályáról ne nyilatkozzon, amíg nem beszélt a védőjével. A teendőkről és a védelem lehetőségeiről itt olvashat: Európai elfogatóparancs – védőügyvéd 0–24.
A szerzőről: Dr. Benő László-Tamás 2002 óta dolgozik védőügyvédként, több mint 4000 ügyben látta el ügyfelei védelmét. A BENŐ és WILLI Ügyvédi Iroda ügyvédje, az irodában a nemzetközi büntetőügyeket viszi; pályája során több mint 140 átadási ügyben védett. Európai elfogatóparancs tárgyában is éjjel-nappal hívható: +36 70 379 0245.
A cikk a 2012. évi CLXXX. törvény szabályait általánosan ismerteti, nem minősül jogi tanácsadásnak. Utolsó frissítés: 2026. október.