A jegybanki alapítványok ügyében a bíróság október 27-én két gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki. Sokan keresik, mit jelent ez a gyakorlatban: hol és hogyan foghatják el a keresett személyt, mennyi idő alatt kerülhet vissza Magyarországra és mit tehet ilyenkor a védelem. Az alábbiakban a jogi hátteret foglaljuk össze. Minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme: bűnösnek csak a jogerős bírósági ítélet nyilváníthat bárkit.
Mi történt?
A sajtóhírek szerint a Központi Nyomozó Főügyészség október 21-én őrizetbe vette a jegybank volt elnökét és további gyanúsítottakat. Két további gyanúsított nem tartózkodott a bejelentett lakcímén, ellenük aznap belföldi elfogatóparancs (körözés) indult. Az ügyészség indítványára a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája október 27-én európai és nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsátott. A gyanú különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége. A hatóságok szerint a két gyanúsított külföldre távozhatott, feltehetően Európán kívülre, de az uniós tagállamokban is keresik őket; adataik az Interpol és az Europol rendszerébe is bekerültek. (444, Pénzcentrum)
Háromféle elfogatóparancs – mi a különbség?
- Belföldi elfogatóparancs: Magyarország területén érvényes. Akkor bocsátják ki, ha a gyanúsított ismeretlen helyen tartózkodik vagy szökésben van; a rendőrség körözi és ha megtalálja, elfogja.
- Európai elfogatóparancs: az Európai Unió tagállamaiban érvényes, a schengeni információs rendszeren keresztül minden tagállam hatósága látja. Ha a keresett személyt valamelyik tagállamban elfogják, ott átadási eljárás indul, amelyben a bíróságok közvetlenül egymással érintkeznek.
- Nemzetközi elfogatóparancs: az Unión kívüli államokra vonatkozik, jellemzően az Interpol útján terjesztik (úgynevezett vörös körözés). Ez nem kötelező elfogási parancs a többi állam számára, hanem megkeresés: a keresett személy felkutatását és ideiglenes letartóztatását kéri a kiadatásig.
Európai és nemzetközi elfogatóparancsot csak bíróság bocsáthat ki, vádemelés előtt a nyomozási bíró. Európai elfogatóparancs kibocsátásának feltétele, hogy belföldi elfogatóparancs már legyen vagy azzal egyidejűleg kibocsássák. Ezért szokás a hármat együtt látni: amíg nem tudni, hol van a keresett személy, mindhárom úton keresik.
Mi történik, ha uniós tagállamban fogják el?
Az elfogás helye szerinti tagállam bírósága dönt az átadásról. Ha a keresett személy beleegyezik, a döntésnek főszabály szerint 10 napon belül meg kell születnie; ha nem, 60 napon belül, ami kivételesen 30 nappal meghosszabbítható. A jogerős döntés után az átadást általában 10 napon belül végre kell hajtani. A tagállamok a saját állampolgárukat is átadják, a megtagadási okok szűkek és a törvényben tételesen fel vannak sorolva. A részletes szabályokat külön cikkben foglaltuk össze: Európai elfogatóparancs – kérdések és válaszok.
És ha az Unión kívül tartózkodik?
Ekkor kiadatási eljárás indulhat, amely jóval lassabb és kiszámíthatatlanabb. A megkeresett állam a saját joga szerint dönt: vizsgálja például, hogy a cselekmény nála is bűncselekmény-e (kettős büntethetőség) és a döntésben a bíróság mellett jellemzően a kormány is részt vesz. Ha nincs kétoldalú kiadatási szerződés, a kiadatás viszonosságon vagy egyedi megállapodáson múlhat. Sok állam a saját állampolgárát egyáltalán nem adja ki. Az ilyen eljárások hónapokig, akár évekig is eltarthatnak; egyes esetekben a kiadatás helyett kiutasítás is szóba jöhet.
Mit tehet a védelem?
- Meghatalmazott védő már az elfogás előtt. A magyar védő a hazai eljárásban az elfogatóparancs alapját, a kibocsátás feltételeit vizsgálja és szükség esetén kezdeményezi a visszavonást.
- Önkéntes megjelenés megszervezése. Ha a keresett személy önként jelentkezik a hatóságnál, az elfogatóparancs kibocsátásának oka megszűnhet, ilyenkor azt vissza kell vonni. A védő ezt a hatósággal előre egyeztetheti.
- Együttműködés a külföldi ügyvéddel. Az átadási vagy kiadatási eljárásban a helyi ügyvéd jár el, a magyar védő a hazai ügy iratai alapján segíti a védekezést.
- A külföldi fogva tartás beszámít. Az elfogatóparancs alapján külföldön töltött fogva tartás időtartamát egy későbbi magyar büntetésbe be kell számítani.
Ha a terhelt nem kerül elő, a büntetőeljárás bizonyos feltételekkel a távollétében is folytatható (távollévő terhelttel szembeni eljárás); ilyenkor a védelem kötelező.
Európai elfogatóparancs van Ön vagy hozzátartozója ellen? Az elfogás előtt és után is éjjel-nappal hívható: Dr. Benő László-Tamás +36 70 379 0245 (magyarul, angolul, románul), Dr. Willi Ildikó +36 20 987 6967. Európai elfogatóparancs – védőügyvéd 0–24 →
A cikk nyilvános médiaforrásokon alapuló, saját szavainkkal írt összefoglaló, tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.