Ha Önt vagy hozzátartozóját őrizetbe vették, rendszerint 72 órán belül eldől, hogy letartóztatják-e. Az alábbiakban kérdés-válasz formában, a jogszabályhelyek megjelölésével összefoglaljuk, mikor rendelhető el a letartóztatás, meddig tarthat, mi a bűnügyi felügyelet és az óvadék, valamint hogyan lehet fellebbezni. A cikk a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) hatályos szabályain alapul.
Röviden: a legfontosabb tudnivalók
- Az őrizet legfeljebb 72 óráig tart; ezalatt a bíróságnak döntenie kell a letartóztatásról.
- Letartóztatást csak bíróság rendelhet el, vádemelés előtt az ügyészség indítványára, a nyomozási bíró ülésén, ahol a védő részvétele kötelező.
- Csak akkor rendelhető el, ha a cél bűnügyi felügyelettel vagy távoltartással nem érhető el.
- Vádemelés előtt először legfeljebb egy hónapra szól, ezután alkalmanként legfeljebb három, egy év után legfeljebb két hónappal hosszabbítható.
- A teljes időtartam felső határa a büntetési tételtől függően 1–5 év.
- Az óvadék legalább 500 000 forint; letétele esetén letartóztatás helyett enyhébb kényszerintézkedés jöhet.
- Az ülésen kihirdetett döntés elleni fellebbezést nyomban be kell jelenteni.
Alapok
Mi a különbség az őrizet és a letartóztatás között?
Az őrizet a személyi szabadság átmeneti elvonása, amelyet a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság rendelhet el. Legfeljebb 72 óráig tarthat és csak addig, amíg a bíróság a letartóztatásról vagy más személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésről dönt (Be. 274. § (1) és (3) bek.). A letartóztatás ezzel szemben a személyi szabadság bírói elvonása a jogerős ítélet előtt (296. §), amelyet kizárólag bíróság rendelhet el.
Mikor vehetnek őrizetbe?
Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén, ha a gyanúsítottat tetten érték és a személyazonossága nem állapítható meg, ha valószínű, hogy vele szemben letartóztatást vagy más bírói engedélyes kényszerintézkedést rendelnek el, illetve ha a tárgyaláson rendzavarást követ el (274. § (2) bek.). Az őrizet előtti fogva tartást, például az előállítás idejét, a 72 órába be kell számítani (274. § (5) bek.).
Kit értesítenek az őrizetről?
Az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről legkésőbb nyolc órán belül értesíteni kell azt a nagykorú személyt, akit az őrizetbe vett megjelöl. Ha a hatóság ezt az eljárás érdekében megtagadja, más személyt lehet megjelölni (275. § (1)–(3) bek.). A felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermek elhelyezéséről, valamint a lakás és a vagyon biztonságba helyezéséről az őrizetet elrendelő hatóság gondoskodik (275. § (5) bek.).
Mikor rendelhető el letartóztatás?
Milyen feltételek kellenek?
Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyó eljárásban, ha a terhelt a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható (vagy már vádat emeltek ellene) és a cél más módon nem biztosítható (276. § (1) bek.). A törvény három okot ismer (276. § (2) bek.):
- a terhelt jelenlétének biztosítása: megszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy elérhetetlenné válna;
- a bizonyítás védelme: tanút megfélemlített, befolyásolt, bizonyítékot megsemmisített vagy elrejtett, vagy megalapozottan feltehető, hogy ezt tenné;
- a bűnismétlés megakadályozása: a gyanúsítás után folytatta a bűncselekményt vagy újabbat követett el, vagy megalapozottan feltehető, hogy ezt tenné.
Miért nem elég a bűnügyi felügyelet?
Letartóztatás csak akkor rendelhető el, ha a bíróság szerint a cél távoltartással vagy bűnügyi felügyelettel nem érhető el. Ezt különösen a bűncselekmény jellege, a nyomozás állása, a terhelt személyi és családi körülményei, a tanúkhoz és más érintettekhez fűződő viszonya, valamint az eljárás előtti és alatti magatartása alapján kell megítélni (277. § (4) bek.). A védelem ezért ezekre a körülményekre épít: állandó lakcím, munkahely, család, önkéntes megjelenés, együttműködés a hatósággal.
Ki dönt és mikor?
Vádemelés előtt az ügyészség indítványára a bíróság, vagyis a nyomozási bíró dönt (278. § (1) bek.). Ha a gyanúsított őrizetben van, az ülést úgy kell kitűzni, hogy az őrizet lejárta előtt megtartható legyen (468. § (2) bek.). A bíróság az indítványnál enyhébb kényszerintézkedést is elrendelhet: letartóztatás helyett bűnügyi felügyeletet, távoltartást vagy a kettőt együtt (278. § (3) bek.).
Az ülés a nyomozási bíró előtt
Kötelező a védő?
Igen. A védő részvétele kötelező, ha a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés, így őrizet vagy letartóztatás hatálya alatt áll (44. § b) pont). Ha nincs meghatalmazott védő, a hatóság kirendel egyet. Meghatalmazott védőt a hozzátartozó is megbízhat.
Megismerhetem az iratokat?
Az ügyészség az indítványát megküldi a gyanúsítottnak és a védőnek (469. § (2) bek.). Letartóztatás indítványozásakor biztosítani kell azoknak az iratoknak a megismerését, amelyekre az indítvány hivatkozik, a felkészüléshez szükséges időben, de legkésőbb az ülés kezdete előtt egy órával (470. § (1) és (3) bek.). Meghosszabbításkor a legutóbbi döntés óta keletkezett iratokat kell megismerhetővé tenni (470. § (2) bek.).
Részt vehetek videókapcsolaton?
A letartóztatásról szóló ülésen telekommunikációs eszköz csak a terhelt hozzájárulásával használható (122. § (5) bek.). Ha nem járul hozzá, személyesen kell jelen lennie.
Meddig tarthat a letartóztatás?
Vádemelés előtt
A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás legfeljebb egy hónapig tart. A bíróság az elrendeléstől számított egy évig alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb két hónappal hosszabbíthatja meg (297. § (1)–(2) bek.). Az ügyészségnek a lejárat előtt legalább öt nappal kell indítványoznia a meghosszabbítást (297. § (3) bek.), a bíróság pedig legalább egy nappal a lejárat előtt tart ülést (468. § (3) bek.). Ha a meghosszabbítás elmarad, a letartóztatás megszűnik (279. § (2) bek.).
Van felső határa?
Igen, a bűncselekmény büntetési tételétől függően a letartóztatás legfeljebb (298. § (1) bek.):
- 1 év, ha a büntetési tétel felső határa legfeljebb 3 év,
- 2 év, ha legfeljebb 5 év,
- 3 év, ha legfeljebb 10 év,
- 4 év, ha 10 évnél súlyosabb,
- 5 év, ha a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő (ez bizonyos esetekben további egy évvel meghosszabbodhat).
A felső határ nem vonatkozik az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatásra, illetve megismételt eljárásra (298. § (2) bek.).
És a vádemelés után?
A vádemelés után a bíróság dönt a fenntartásról és az indokoltságot rendszeresen felül kell vizsgálni: hat hónap után az elsőfokú, egy év után a másodfokú bíróság, ezt követően legalább hathavonta (297. § (4) bek., 291. §). A nem jogerős ítélet után fenntartott letartóztatás nem tarthat tovább, mint a kiszabott szabadságvesztés (297. § (4) bek.).
Hol tartják fogva?
Főszabály szerint büntetés-végrehajtási intézetben. Az ügyészség rendelkezése alapján rendőrségi fogdában is lehet, ha az eljárási cselekmények ezt indokolják, de összesen legfeljebb hatvan napig (299. § (2) bek.).
Enyhébb megoldások: bűnügyi felügyelet és óvadék
Mi a bűnügyi felügyelet?
A bűnügyi felügyelet a szabad mozgást és a tartózkodási hely megválasztását korlátozza. A bíróság előírhatja, hogy a terhelt egy meghatározott területet vagy lakást engedély nélkül ne hagyjon el, bizonyos helyeket ne látogasson, illetve rendszeresen jelentkezzen a rendőrségen (281. § (2) bek.). Meg kell határozni azt is, milyen célból hagyhatja el a kijelölt helyet, például munkavégzés vagy gyógykezelés miatt (281. § (4) bek.). A betartást nyomkövető eszköz is ellenőrizheti (283. §). Vádemelés előtt legfeljebb négy hónapig tart és alkalmanként legfeljebb négy hónappal hosszabbítható (289. §).
Mi az óvadék és mennyi?
Az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, legalább ötszázezer forint. Összegét a bűncselekmény tárgyi súlya, a szökés, a bizonyítás veszélyeztetése vagy a bűnismétlés kockázata, valamint a terhelt személyi és vagyoni helyzete alapján állapítják meg (286. § (2) bek.). Az óvadék megállapítását a terhelt vagy a védő indítványozhatja, a felajánlott összeg megjelölésével; letétele esetén a bíróság letartóztatás helyett bűnügyi felügyeletet vagy távoltartást rendelhet el (285. §). Az óvadék összege ellen is lehet fellebbezni (286. § (3) bek.).
Mikor kell letenni és visszajár-e?
Az óvadékot a határozat véglegessé válásától számított három hónapon belül lehet letenni és a letett óvadék nem vonható vissza. Letétel után a letartóztatott terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani (287. §). Az óvadék elvész, ha a terhelt a szabályok megszegése miatt kerül vissza letartóztatásba, vagy ha elérhetetlenné válik; egyébként a kényszerintézkedés megszűnésekor vissza kell adni (288. §).
Mi történik, ha megszegem a szabályokat?
A bíróság rendbírságot szabhat ki; ismételt vagy súlyos szabályszegés esetén őrizet, szigorúbb szabályok, nyomkövető vagy letartóztatás is elrendelhető (293. §).
Jogorvoslat és megszüntetés
Hogyan lehet fellebbezni?
Az ülésen kihirdetett határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Aki nem volt jelen, az üléstől számított három napon belül fellebbezhet (480. § (2) bek.). A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el (481. § (2) bek.). Fellebbezhet a gyanúsított, a védő és az ügyészség is (480. § (1) bek.).
A fellebbezés alatt szabadlábon maradok?
Nem. A nyomozási bíró határozatát főszabály szerint a fellebbezésre tekintet nélkül végre kell hajtani, így a letartóztatást is. Fordított helyzetben viszont kivétel van: ha a bíróság a már elrendelt kényszerintézkedést nem az ügyészség kérésére szünteti meg, az ügyészség fellebbezése halasztó hatályú (483. §), vagyis a terhelt a másodfokú döntésig nem szabadul.
Kérhetem később a megszüntetést?
Igen. A letartóztatás megszüntetését vagy enyhébb kényszerintézkedést a terhelt és a védő bármikor indítványozhatja; a bíróság ezt érdemben megvizsgálja. Azonos tartalmú, ismételt indítványt három hónap elteltével érdemi indokolás nélkül nem lehet elutasítani (300. §). Ha a letartóztatás oka megszűnt, azt meg kell szüntetni (279. § (3) bek.).
Jár kártalanítás a letartóztatásért?
Igen, ha az eljárást megszüntetik, mert például a cselekmény nem bűncselekmény, nem a gyanúsított követte el vagy ez nem bizonyítható, illetve ha a bíróság jogerősen felment. A kártalanítás a letartóztatásra, a lakás elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletre és az ezeket megelőző őrizetre is kiterjed (845. §), de a törvény kizáró okokat is meghatároz (846. §).
Beszámítják a büntetésbe?
Igen. Az őrizetben és letartóztatásban töltött időt a később kiszabott büntetésbe be kell számítani.
Hogyan segítünk?
Az őrizet első óráiban felvesszük a kapcsolatot a hatósággal és az ügyféllel, jelen vagyunk a gyanúsítotti kihallgatáson, átnézzük az indítvány iratait és a nyomozási bíró előtt a szabadlábon védekezés, a bűnügyi felügyelet vagy az óvadék mellett érvelünk. Ha letartóztatást rendelnek el, fellebbezünk és folyamatosan figyeljük a meghosszabbítások határidejét. A családot folyamatosan tájékoztatjuk, magyarul, angolul és románul. Részletek: Őrizet, letartóztatás – védőügyvéd 0–24. Ha a letartóztatásra európai elfogatóparancs alapján kerül sor, lásd: Európai elfogatóparancs – kérdések és válaszok. Embercsempészés gyanújával elfogott sofőrök és kamionosok ügyeiről: Embercsempészés – védőügyvéd 0–24 · Embercsempészés – kérdések és válaszok.
Őrizetbe vették Önt vagy hozzátartozóját? Az első órák döntőek – éjjel-nappal hívható: Dr. Benő László-Tamás +36 70 379 0245 (magyarul, angolul, románul), Dr. Willi Ildikó +36 20 987 6967. Kapcsolat →
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.